Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Sniffany Felnőtt Meséi

Édes kishúgom, Anna - 2. Rész - Zoéval Svájcban

2020. november 01. - Sniffany

thermal.jpg

 

Gergő komor arccal ült a szabadtéri, gőzölgő thermálmedencében, a svájci hegyek hósipkái és örökzöld fenyvesek békés monstrumként őrizve zárták körül őket és Gergő azt sem értette, mit keres ott és hogyan került oda. Azt meg végképp nem tudta felfogni, miért vannak kettesben ezzel a tündéri külsejű, de kétségkívül rendkívül rafinált nővel. A hotelszobájába berendezett barlangba vonult önkéntes számüzetésbe, talán vonóhoroggal és kamionnal sem lehetett volna kimozdítani őt a munka mellől... Zoénak mégis sikerült.
A céges Jabber élesen csörrent meg, ő pedig naivan azt hitte, Zoé munkaügyben keresi, hiszen legalább annyira elhivatottnak tűnt, mint ő maga. Zoé hivatalos hangnemben köszöntötte, határozottan és kedvesen, de akkor még teljesen üzletiesnek tűnt. A szög csak jóval később bújt ki a zsákból.

- Hogy haladsz a Sales Order folyamatleírásaival?
- A screenshotok megvannak, most a dispute-ok tranzakció részen végzem az utolsó simításokat, de a chargeback még hátra van és lehet, hogy holnap reggelre marad...
- Van egy új feladatom a számára, Sasvölgyi Úr! - mondta komolyan Zoé. Gergő enyhén előredőlt koncentráció közben; Zoéval ezidáig tegeződtek, úgy sejtette, komoly felelősség vár rá és éjszakába nyúló görnyedés a monitor halvány fényének társaságában. Így is nehezére esett kizárnia agyából a folyton-folyvást betóduló rémképeket, és elvonatkoztatnia húgától. Anna bizonyára jól van, biztosan elfoglalja magát a barátnőivel. Vagy pasikkal. A francba is, ha valami idióta... De most semmiképpen sem foglalkoztatott ezzel, a munka számított prioritásnak.
- És pedig? - igyekezett minden figyelmét összpontosítani.
- Mentse el az aktuális munkafolyamatot - folytatta a főnökasszony.
- Meg van - közölte, miután az excel jellegzetes floppy ikonjára kattintott.
- Most pedig csukja le a laptopot és hagyja aludni - közölte egyszerre vidám hangon. - Fél óra múlva várom a hallban, fürdőnadrágot és törölközőt hozzon. A laptopot és a munkát szigrúan hagyja a hotelszobájában!
- De még nem végeztem... - akadékoskodott Gergő értetlenül.
- Az nem számít. Csapatépítő lesz és a részvétel nem opcionális - adta ki az ukázt ellentmondást nem tűrő stílusban Zoé. Gergő bújtatott pajkosságot vélt felfedezni a nő hangjában. Számára hihetetlennek tűnt, hogy tud a menedzsere ilyen lazán viselkedni, miközben jobban el vannak havazva, mint a svájci síparadicsomok januárban.
- Értettem - felelte kurtán, azzal lezárta az ezüst házas HP Elitebookot.

Szóval, feszengve üldögélt a mellkasáig érő, harminckilenc fokos vízben, melynek forróságától alapból felpezsdült a vérkeringése, így kevésbé ütött el bőrszínétől, mikor időnként zavarában mégjobban elvörösödött. Akárhányszor kínosan szorongatónak érezte a szituációt, elkezdett a munkáról beszélni és arról, hogy halad a tranzit.
 - Azt hiszem hoznom kell még egy szabályt - Zoé ellökte magát a medence szélétől, először úgy tűnt, eltávolodik a fiú mellől. Tempózott párat, majd Gergő baljára evickélt vissza. - Mostantól tilos mindenfajta munka-téma! - jelentette ki nemes egyszerűséggel. Gergő először szólásra nyitotta a száját, majd összepréselte, úgy nézett Zoéra. A nő gödröcskés, szép vonású - most éppen - póker arca nem tükrözött érzelmeket, csak zöld szemei csillogtak sejtelmesen. Barna haját egyszerű kontyocskába tűzte feje tetején, egy-egy kósza hajtincs szállingózott arca körül, egészen bájossá varázsolva azt.
- Zoé, nem mintha nem élvezném a társaságodat, de hol vannak a többiek?
- Nem szóltam nekik - felelte, mintha mi sem lenne ennél nyilvánvalóbb.
- Nem úgy volt, hogy ez egy csapatépítő?
- Egy csapat vagyunk - mosolygott rá kedvesen.
Gergő hirtelen nem tudott reagálni. Volt abban a mosolyban valami ismerős, valami rendkívül otthonos érzés. Egyszerre feszélyezte, valahol meg mégis megnyugtatta. Hangyányit felengedett, kissé ellazult.
 - Persze - hagyta rá.
 - Tudod, nekem a statisztikákon és eredményeken kívül a people menedzsment is a feladataim közé tartozik és úgy veszem észre, hogy neked szükséged van egy kis személyes coachingra - Zoé észrevétlenül, futólag érintette meg Gergő vállát. Mire a fiú megérezte volna az apró női kezet, az már újra eltűnt a víz alatt.
 - Miért is? - vonta fel a szemöldökét furcsállkodva. Csak nem elégedetlen a munkájával?
 - Mert  a vak is látja, hogy túl feszült vagy! Ha rögtön az elején túlhajtod magad, akkor a második hétre nem marad energiád, nem beszélve a harmadik, esetlegesen a negyedik hétről. Be kell osztanod az erődet, Gergő, hosszú távú és stabil eredményekre kell törekednünk! - mondta komolyan.
 - Ebben igazad van - sóhajtott fel, hátra döntötte a fejét, kócos haja beleért a vízbe. Félig lehunyt szemekkel, hosszasan fújta ki a levegőt, majd Zoéra sandított, aki egészen belelendült.
 - Tudom - mosolygott most édesen a fiúra. - Úgyhogy főnöki utasításba adom, hogy ma lazíts és érezd jól magad! Így holnap újult erővel vetheted bele magad a processzoptimalizációba.
 - Rendben - mosolygott vissza megadón Gergő.
 - Helyes! - Zoé összecsapta a kezeit, és ugyan a víz felett, de kicsit azért arcon fröcskölte Gergőt. Elnevette magát, ahogyan a fiú megrázkódott.  - Bocsi...hú nézd, megjött amit rendeltem! - lelkesen leste a medence partján sétáló, elegáns pincért, aki tálcán poharakat és egy üveg száraz, testes fehérbort hozott. Zoé megtámaszkodott a medence szélén, könnyedén emelte ki karcsú, nőiesen izmos, áramvonalas testét a vízből. Gergő igyekezett illedelmesen másfelé nézni, de tekintetét mágnesként vonzotta Zoé csinos, törékeny, de gyönyörű alakja. Szeme sarkából is meg tudta volna számlálmi a vízcseppeket a lány bőrén, különösen kerek, fokhagymafenekén, mely csak egy másodperc erejéig látszott, míg nem ült rá kényelmesen. Didergett kicsit, odakint csípős, őszi idő volt, különösen a nő forró víztől áthevült, most láthatóan gőzölgő bőrét érte erős kontraszként a hőmérsékletváltozás. Bordópiros bikinit viselt, egyszerű, szivacs nélküli háromszög forma felsővel, mi éppen kényelmesen feszülve takarta el almányi, kerek és feszes melleit. Azok most borsókázva duzzadtak meg és Gergő zavartan lesütötte a szemét.
A pincér zavartalanul hajolt le a tálcával, neki ez volt a munkája  és szemmel láthatóan nem volt ellenére a csinos női társaság sem.
 - Köszönöm, hagyja csak itt! - szólt, a pincér pedig mindkettőjüknek töltött.
 - Egészségükre! Ha bármire szüksége van intsen és én rögtön itt termek! - felelte készségesen. Zoé rákacsintott.
- Nem fogsz így megfázni? - kérdezte aggodalmasan Gergő, még mindig gondosan ügyelve rá; ne bámulja ostobán Zoét.
- Á nem, télen rengetegszer  hempergőzöm meg a hóban szaunázás után, ez ahhoz képest semmiség - nevetett a lány. - Jól bírom a hideget, bár nyári lány vagyok. Figyi Gergő, viszont lenne egy aprócska kérésem - kuncogott, s a borba kortyolt. Egészen intim, már-már belsőséges hangnemre váltott és ez Gergő figyelmét sem kerülte el. Lábaival a vízben kalimpált, jobb lábfejét sellő módjára emelte ki, némi vízfüggönyt húzva utána spiccben.
 - Mi lenne az?
 - Nem bánod, ha lövünk egy-két közös szelfit az instámra? Cégpromó, hogy milyen jó dolguk van az itt dolgozóknak, hashtag svájci hegyek, csoki, bor, teambuilding...
 - Á, szóval az egész arra ment ki, hogy szerezz valakit, aki hajlandó eladni a lelkét és az arcát adni a reklámodhoz - évődött. Nem szerette ha fényképezik, és a social mediát is határozottan utálta. Y generációs korosztályával ellentétben ő azért jobban kedvelte az élő beszélgetéseket és többre értékelt egy jó könyvet a facebook idővonal görgetésénél.
 - Dehogyis, nem csak arra - vigyorgott Zoé ravaszul, s egyszerre a közeli asztalkánál hagyott parányi női táskában matatott, elővéve a jókora kijelzős telefonját. Mielőtt Gergő tiltakozhatott volna, már lőtte is a képeket. Hamar termett ismét a fiú mellett, gyorsan csobbant újra a medencébe, gondosan ügyelve tartotta el az amúgy vízálló telefont egy számára rendkívül előnyös szelfi-szögben. A vízben egészen Gergő oldalához préselődött, jobbjával finoman ölelte át a fiút.
 - Mosolyogj!
Gergő megmerevedett az érintés váratlanságától, mosolyt eröltetett az arcára és a kamerába nézett. Nem akarta megbántani Zoét, de az ilyesmi nagyon távol állt a személyiségétől. A nő apró kezének érintése viszont meglepően jólesőn hatott rá, vegyes érzésekkel pózolt hát annak akarata szerint.

Zoé zárolta a képernyőt és hanyag mozdulattal helyezte a telefont a talajra, biztonságos távolságra a víztől. Eközben egyetlen pillanatra sem távolodott el Gergőtől, sőt, a zavaros melegvíz jótékony takarásában egyik lábával félreérthetetlenül cirógatta végig a fiú vádliját.
- Ezt már nem posztoljuk ki instagramra - fordult Gergő felé egyszerre, résnyire nyílt szájjal, félig leeresztett szemhéjjal. A főnökasszony szabadságra ment, helyébe ez a vágytól izzó, szenvedélyes, domináns, de nagyon is érzékeny és érzéki nő lépett. Gergő agyából instant lefelé tódult a vér, utolsó kételyei a vízből kicsapódó párával együtt foszlottak szerte. Gondolkodás nélkül hajolt Zoé csak az ő számára felkínált ajkaira,  édes, lassú tűzben égő, de annál forróbb csókot kapott viszonzásul. Ez a nő elképesztő volt, nem csak intelligens, de vonzó és szexi ragadozó. Lehetetlen volt neki ellenállni és Gergő nem is akart, pontosan erre volt most szüksége. Valami hétköznapian normálisra, ami kitépi az otthoni keretből, ami valami mást ad és őt is valammi mássá változtatja. Nyelvük incselkedőn játszott egymással, néha abbahagyták, vágytól eltelt tekintettel bámultak a másikra, aztán újra csókolóztak és Gergő kezei feltérképezték a vízalatti domborulatok terepét. Örömmel konstatálta, hogy Zoé bikinialsója féltanga fazonú, így kényelmesen hozzáférhetett ahhoz a formás ívű popsihoz. Szinte elfért a tenyerében, de ahogyan rámarkolt egy kis húst azért gyengéden szoríthatott a markában. Egyszerre volt kemény és nőiesen párnás, egyszerűen imádta, de nem akart kizárólag itt elidőzni, nehogy Zoé fenékmániásnak gondolja őt.
Jobb mancsát feljebb csúsztatta, a vizet hasítva simított végig finoman a nő karcsú derékvonalán, hüvelykujjával a köldöke környékére tévedt. A bugyi vonala vészes közelségbe került és ő nagyon szerette volna egyetlen, egyszerű és állatias mozdulattal leszakítani róla. E helyett visszafogottan, úriember módjára cirógatta végig a vonalát, mely éppenhogy elfedte Zoé szeméremdombját, elválasztva a pici, nőies pocaktól. Még feljebb haladt, oldalvást surrant be a háromszög felső alá, finoman érintve a nő keményedő mellbimbóit.
A főnöknő hosszasan szívta be a levegőt, ahogyan Gergő a nyakába lehelt, aztán gyengéd, apró harapásokkal és csókokkal nedvesítette be a bőrét, meg vele együtt odalent is, de ezt a fiú akkor még nem érzékelhette. Zoé ösztönösen nyitotta szét enyhén a combjait, mintegy felszólításképpen. Gergő már nem tudta figyelmen kívül hagyni, leügyeskedte magáról a dechatlonos, kék fürdőgatyát a víz alatt, a farka olyan mereven állt, mintha hónapok óta nem lett volna része teljesen kielégítő szexben, s ki tudja, talán így is volt...
Zoé elégedetten markolt rá a totálisan kemény, felé ágaskodó farokra, halk, búgó hangot hallatott. Ez a nő tudta mit akar, és nem általlott maradéktalanul magáénak tudni.
 - Tegyél a magadévá, most! - duruzsolta és Gergő, akár egy jó beosztott, a hónap dolgozója, engedelmeskedett. Tehetett volna egyebet?
Zoé hátrébb húzódott, de csak azért, hogy Gergő kényelmesen lehúzhassa róla a bugyit. A vízen most egy kék férfi fürdőnadrág és egy parányi piros tanga úszott.
Zoé Gergő csípője köré fonta hosszú lábait, úgy húzta rá magát a készenlétben álló faszra. Itt már nem volt helye várakozó finomkodásnak, egyszerűen kívánta ezt a fiút, amióta csak meglátta azt az okos, mindent tudó szempárt, amely melankólikus mélységeket rejtett. Na meg a magas, szikár, de szép felépítésű testet, öltönyben, és most végre a nélkül... Körmei végigszántottak Gergő hátán, nyaka elegáns ívben hajlott hátra, ahogyan élvezettől elfúló hangon nyögött fel az első, durvább és nagyobb lökés közben. Gergő feszítette őt belülről, az előjáték rövid volt, de nedves izgatottsága megkönnyítette a jókora hímtag befogadását. Hüvelye fokozatosan tágult, a periódikus mozgástól hullámzó vízfelszínen apró buborékok pezsegtek, ahogyan Gergő mélyebbre és mélyebbre hatolt benne. Zoé hangosat sikkantott és már az sem érdekelte, hogy a készséges pincér srác a sarkon áll-e rendelésre várva, vagy illedelmesen felszívódott-e - esetleg titkon leskelődik-e a hotel szeglete mögé bújva.
Gergőt is magával ragadva élvezett a heves közösösüléstől katlanná vált thermálmedencében és most csak ez számított. 
Gergő az orgazmus előtti pillanatokban az őrület határán táncolt. Nem tudta kizárni fejéből a kérlelhetetlenül betóduló képeket, szemeit sem merte többé kinyitni, mert Zoé arca összefolyt a fantáziájában mindig élesebben és életszerűbben megjelenő Annáéval. Úgy élvezett el, hogy már azt sem tudja Zoét látja maga előtt, vagy a tulajdon kishúgát. 

A bejegyzés trackback címe:

https://sniffany.blog.hu/api/trackback/id/tr3916268448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása