Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Sniffany Felnőtt Meséi

Édes kishúgom, Anna - Úgy, mint őt, de engem jobban...!

2020. december 23. - Sniffany

hqdefault.jpg

 

- Jól vagy? – kérdezte Melinda, miközben Anna ágyára dobta a hologramos kistáskáját. A szivárvány különböző színeiben tört meg rajta a plafonba épített, apró, kerek, de erősen izzó led lámpák fénye.
- Persze – felelte szórakozottan, de továbbra is megnyúlt képpel a lány.
- Pont úgy nézel ki – fürkészte Melinda és lassan, komótosan kezdte ledobni magáról a lezser Nirvana logós pólót, és lehámozni lábairól az azt ellensúlyozóan szűk, bőr hatású, tapadós leggingset, miután kibújt a platform talpú bokacsizmájából. Jólesőn forgatta meg lábfejét a padlón, összehúzta és ernyedni hagyta alaposan megnyomorgatott lábujjait.
- Hogy bírod ezt a cipőt?
- A pasik szeretik, plusz jobb tőle a seggem – vont vállat a lány.

Csipke melltartója nem sokat fedett korához képet méretes kebleiből, hegykén álltak, de súlyuk némileg lehúzta őket. Szépnek, üdének és természetesen hamvasnak hatottak Anna új, jóval modernebb szobájának megvilágításában. – Ne terelj! Hogy vagy?
 - Pocsékul – foglalta össze Anna.
 - Itt vagyok – tárta szét a karjait Melinda, a tanga fazonú, falatnyi pink fürdőruha alsórész már kerek, formás fenekén feszült. – És tudom, hogyan húzzuk fel Gergőt – kacsintott. – Csak segíts ezt megkötni! – kapta maga elé a hozzá illő, flitteres, háromszög felsőt. Éjfekete, sűrű haját kezeivel fogta fel, míg Anna ügyeskedve kötötte meg nyakánál a fürdőruhát.
Anna pár hónappal ezelőtt biztosan tiltakozott volna, de mostanra már annyira megviseltnek érezte magát, hogy egyszerűen Melindára bízta az irányítást, aki szemmel láthatóan nagyon jól érezte magát a mesterkedő főnöknő szerepében. Az amúgy öntudatos és vakmerő lányból talán az éledező, saját erejét és szexualitását felfedező domináns alfanőstény készült előtörni...
 - Azért csak visszafogottan – intette óvatosságra Anna és ő is nekilátott az öltözésnek. – Zoé igazából jó fej és rendes velem. Az ő ötlete volt, hogy hívjam át a barátnőimet, hátha attól jobban érzem majd magam – fújta ki a levegőt Anna és a tükörben szemlélte meg fehér, szivacsos, kosaras fürdőruháját, ami finoman emelte meg és tette dúsabbá alma méretű, feszes kis melleit. Nagy, vörös, elmosódó pipacsvirágok díszítették a ruhát, mint a vércseppek egy menyasszony fátylán, olyan drámaian szép kontrasztot alkottak a fehér fürdőruhával és Anna porcelánbőrével.
- Nagyon csinos vagy – tette barátnője vállára a kezét Melinda. A tükrön át nézett vissza áthatóan a szomorú, szép zöld szemekbe és elkomorodva folytatta. – Persze, hogy Zoé jó arcként viselkedik. Sokkal könnyebb így neki is. Ha te rosszul érzed magad, akkor egyértelműen Gergő is nyugtalan lesz. Puszta női taktika. Ne feledd, hogy mindig, mindenki a saját érdekeit nézi! Soha ne bízz meg abban a nőben!
- Nem bízom, de ahhoz sincs jogom, hogy tönkre tegyem a kapcsolatukat – rázta fejét határozottan. Kontyba tűzött hajából a néhány szándékosan kihagyott, finoman arcába hulló tincs bánatosan szállingózva kísérte a mozdulatot.
 - Nem kell, hogy tönkre tedd...de lelkifurdalásod se legyen, amiért a saját boldogságodhoz viszont nagyon is jogod van!
Anna ezen elgondolkodott. Vajon tényleg joga volt hozzá? Olyan jól esett Melindára hallgatni és hagyni, hogy egy kicsit elrendezze a dolgokat és neki végre ne kelljen aggódnia és rágódnia. Úgy döntött, félreteszi a szomorúságot, félretesz mindent és jól érzi magát a barátnőjével. Aztán meg a bátyjával is, Zoé aznap este úgyis céges vacsorán tárgyalt valami fontos ügyféllel. Legalábbis Gergőnek ezt mondta.

 

A két lány kényelmesen, lebegve áztatta magát a kerti Jakuzziban. A terasz melletti kis fedett részen, rózsalugasok elegáns, illatos keretezésében foglalt helyet a gőzölgő pezsgőfürdő. Sangriát ittak és önfeledten nevetgéltek. Forró gőz és pára szállt fel a vízből és felhevült bőrükről, a téli hidegben messziről kivehető, gomolygó, szürkés-fehér ködbe vonva őket.
 - Neee... – sikkantotta Anna. – Mondd, hogy Petra nem ment el vele!
 - De bizony! Kétszer is. Látod, hogy nem is én vagyok a főribi a társaságból... – öltött nyelvet Melinda és a poharáért nyúlt.
 - Khm, ezzel azért továbbra is vitába szállnék – élcelődött a lány. Hosszú idő óta először végre ellazult, nem feszengett, szorongásai tovaszálltak. Végre elkezdte élvezni a téliszünetet.
Gergő kulcsa fémes zajjal fordult el a kertkapuban, mely nyikorogva adott utat neki, s jelezte a lányoknak érkezését.
A beszélgetés elhalt és a fiú gyanútlanul sétált végig a kerten, alig várta, hogy a nehéz nap terheivel együtt vesse le válláról a céges laptopját őrző hátizsákot. Nem vágyott másra, csak valami kiadós vacsorára és egy hatalmas alvásra.
Megtorpant. A ház jobb szeglete felől sűrű gőz szállt fel. Zoé nem lehet, hiszen ő ma későn fog hazaérni. Anna alig mozdult ki a szobájából, mióta csak beköltöztek, ő még külön unszolásra sem használta volna a jakuzzit. Közelebb sétált, és amint látótávolságon belülre ért, újra megállt egy pillanatra. Mégiscsak Anna volt az, méghozzá nem egyedül. Ott volt vele Melinda. A két lány neki háttal, nagyjából egy személynyi helyen bújt össze sugdolózva. Gergő némileg feszengve állt ott, nyilván valami nagyon bensőséges témát vitathattak meg, és kényelmetlenül érezte magát attól, hogy esetleg megzavarja őket. De mégsem mehetett arrébb köszönés nélkül... És vajon Zoé tud erről az egészről?
Óvatos léptekkel, nagy ívben kerülte meg a jakuzzit és a lányokat. Megköszörülte a torkát. Halk vihogással feleltek.
Mikor már majdnem szembe került velük tudatosult benne, hogy Melinda egészen szorosan simul Annához a vízben, kezei lazán a lány melleit érintik, ahogyan átöleli a víz felett a vállait. Ereiben megfagyott az amúgy is hideg vér.
 - Szióka, Gergő – köszönt vigyorogva Melinda. Olyan ördögi, mindenttudó és szenvtelen vigyor volt az, hogy Gergő, akármilyen zavart is érzett, elöntötte a düh.
 - Hát ti meg?
 - Zoé azt mondta, hívjam át a barátnőimet, hogy ne érezzem magam olyan egyedül – mondta Anna ártatlanul. – Amúgy neked is szia.
- Sziasztok – Gergő szeme összeszűkült. Nem tudta mire vélni ezt az egészet. Anna ezidáig nem viselkedett így. Bármilyen furcsák is voltak a körülmények, valamiként mégis csak az fogalmazódott meg a fejében – bár még magának sem merte volna bevallani – , hogy legalább nem valami idióta suhanccal látja Annácskát. – Akkor én nem is zavarok. Majd takarítsatok el magatok után... – fűzte hozzá gépiesen, de mielőtt tétova lépést tehetett volna a bejárat felé olyasféle látványban volt része, amit egy férfi sem tudott volna másként kezelni, mint leesett állal csodálva.
Melinda határozottan, de cseppet sem kapkodva hajolt az ő húga szájához. Megcsókolta Annát, olyan természetességgel, mintha nem most történne meg először. Gergő agyában képregényszerűen villantak fel azok az instagrammos fotók... Hát persze...
Anna viszonozta a csókot. Hosszan, kényelmesen és lágyan csókolóztak, hol Anna alsó, hol meg felső ajka került Melinda mohó ajkai közé. Nyelve néha előbukkant oldalvást, néha meg teljesen eltűnt barátnője sangria ízű csókjában.
Menj! Tovább! Most!
Hiába, az agya megszűnt tovább működni, ő pedig, mint akit hipnotizáltak, nézte a két smároló tinilányt, akik közül az egyik ráadásul a saját húga volt. Melinda keze tovább cirógatta Anna apró halmait, ezt is tökéletesen jól láthatta, sőt, minden apró, libabőröző, kitágult pórust szemügyre tudott venni a lány bőrén. Melinda a másik kezével víz alatt csobogva Anna tétlen, félős kis kacsójához nyúlt és a saját, flitteres-fürdőruhás cicijére helyezte azt. Gergő furcsa torokhangot hallatott, a két lány szája elvált egymástól, forró leheletükkel élet és szenvedély csapódott ki a mínusz két fokos, rideg téli éjszakába. Egyszerre bámultak Gergőre várakozóan, miközben Anna keze rámarkolt Melinda jobb mellére. Gergő összeszedte magát, legalábbis úgy hitte. Hátat fordított és szótlanul sietett el a ház felé.
- Na, mire vársz még? – kérdezte Melinda és hanyagul elvette a jakuzzi mellett várakozó, majdnem kiürült poharát. – Menj utána! – susogta Anna fülébe, miután kiitta az utolsó kortyot.

 

Anna, mint akit ágyúból lőttek ki, kirobbant a melegvizes medencéből, a hirtelen hideg úgy csípte a bőrét, mintha éles tárggyal szurkálnák. Átvágott a kerten, beelőzte a befelé igyekvő Gergőt is, aki már végképp nem tudta mire vélni ezt az egész közjátékot. Az apró termetű lány elhaladtában súrolta bátyja kabátját, összevizezve azt, majd a házba lépve a szőnyeget is. Csak úgy csöpögött róla a melegvíz, lábnyomai a padlószőnyegbe ivódtak, vizes foltok csillogtak a drága márványpadlón ahová csak lépett. Gergő egész testében megfeszült ingerültségében, ugyanakkor képtelen volt kizárni a fejébe tóduló képeket az imént még a jakuzziban csókolózó Annáról, ahogyan Melinda keze a húga mellét fogja, majd Anna viszonozza a meglehetősen intim simogatásokat...
Követte Annát a házon keresztül. A lány szemmel láthatóan Zoé és az ő közös hálószobája felé tartott.
Anna jóval Gergő előtt érkezett meg az úticéljához. Nem gyújtott fényt, nem is törölközött meg, úgy, ahogyan volt, leült az ágy szélére. Meztelen combját selymes, könnyű anyag érintette a takaró felett. Zoé áttetsző kis hálóruhácskája volt, olyan, mint egy átlátszó kimonó kardigán, laza kötővel, amit szexi fehérneműhöz szoktak viselni, afféle körítésként. Mint egy masni az ajándékdobozon, ami csak arra vár, hogy az izgatott kezek leoldják csomagolás közben. A lány gondolkodás nélkül öltötte magára, úgy, ahogy volt, a vizes fürdőruhájára.
Gergő szellemként suhant, megnyúlt árnyéka a szoba közepéig ért, ahogyan távolságtartóan ácsorgott. Talán enyhe félelem vegyült feszültséggel teli várakozásába, ahogyan az ajtóban állt meg.
 - Mit művelsz? – sziszegte, hangja a sötéten át is fájón szúrta meg Anna szívét. Egyáltalán nem tűnt férfiasan izgatottnak. Inkább dühösnek. Vagy csak rájátszott, minden esetre a kívánt hatás elmaradni látszott...
 - És te? – feleselt vissza.
 - Hazajöttem munka után, erre azt látom, hogy a húgom a barátnőjével piálgat a barátnőm jakuzzijában és... Anna, ez mindennek az alja. Az utóbbi időben totál kifordultál magadból.
 Anna keserűen felnevetett. Semmi boldogság nem volt abban a kacajban, jobb kezével Zoé pendelyének szegélyét gyűrögette. Ő is meglehetősen ideges lett.
 - Szerintem is mindennek az alja, hogy ide hoztál – mondta szomorúan és bosszúsan.
 - Anya nem képes gondoskodni rólad. Az ördögbe is, még magáról is alig...
 - És te? Te majd gondoskodsz rólam? – kérdezte gúnyosan.
 - Gondoskodnék, ha nem viselkednél úgy, mint...
 Anna felkapcsolta az éjjeli szekrényen árválkodó sárga-piros lávalámpát. Ugyan a lávafolyam még nem indult el, de a hangulatvilágítás felfedte Gergő előtt a látványt, amit a vizes fürdőruhában ülő húga nyújtott, a barátnője selyem kardigánjában lóbálva lábát az ágy peremén, jókora víztócsát hagyva maga alatt a takarón. Elakadt a lélegzete.
 - Mint? – kérdezte Anna és egyenesen a szemébe nézett.
 - Mint... – de Gergő nem tudta folytatni. Újra becsukta a száját. Anna felé nyújtotta a kezét. Az idegesség egyszeriben tovaszállt közülük, helyét ösztönszerű, hívogató vágy vette át.
 - Gyere ide! – kérte Anna, magas, halk hangon.
Gergő tétova lépést tett, mintha megint lekapcsolt volna az agya.
 - Ha Zoé észreveszi, hogy vizes az ágy...
 - Majd hazudsz valamit – közölte a lány és elmosolyodott. Az eddig is remekül bevált – tette hozzá magában keserűen.
 - Mit akarsz? Ráadásul, mi van rajtad?! – kérdezte hirtelen fellobbanó dühhel Gergő, még csak most jutott el meglehetősen ködös tudatáig, hogy a húga Zoé ruháját viseli. Túl sok stressz volt ez neki, és Anna egyre csak fokozta a felgyülemlő feszültséget. Mi van, ha Zoé erre állít be, hogy Annácska vizesen fetreng a franciaágyon, ráadásul az ő cuccaiban?
 - Azt, hogy dugj meg! Itt. Ebben az ágyban.
Gergő kezei ökölbe szorultak, görcsösen, mereven állt. Egyszerre odalent is, nem csak a szoba közepén. Mielőtt végiggondolta volna mit tesz, Annára vetette magát, elkapta a csuklóját, súlyával leszorította a lányt az ágyba. A húga aprót nyikkant a mozdulat váratlan durvaságától, ösztönösen feszített vissza, de Gergő vasmarokkal szegezte az ágyhoz. Anna vizes, csupán a bikini és belebújós kis fátyol fedte teste néhány centire feküdt az övé alatt, most már kérlelhetetlenül eláztatva az ágyat. Majd azt mondja erős migrén tört rá és mikor vizet szeretett volna inni, óvatlanul beleborította az ágyba... Újabb hazugság olyan rövid időn belül, ha nem lett volna egyéb a rovásán, erősen szégyellte volna magát e miatt.
A húga arcától milliméterekre zihált, teljesen elborult, a vér hol fejében lüktetett, hol meg totálisan merev farkában.
 - Hagyd abba az idióta játszadozást – halkan beszélt, de ridegen és dühösen. Csak azt nem tudta, saját magára és gyenge akaraterejére, mélyről előtörő, mocskos vágyaira dühös inkább, vagy a felelőtlen kishúgára, aki számára még nem létezett a jövő sötéten ásító baljós ígérete... Talán bele sem gondolt, mit tesz. Mit tesznek, folyamatosan.
 - És ha nem? – kérdezte vissza pimaszul Anna, majdnem elvigyorodott. Egyre inkább ráébredt saját szexuális vonzerejére és annak bátyjára gyakorolt hatására. Kockázott, és tudta, ha veszít, a helyzet akkor sem fordul majd sokkal rosszabbra, mint ahogyan már amúgy is álltak.
Gergő megint nem válaszolt, azaz jobbnak látta nem felelni a flegma visszakérdezésre. Kedve lett volna hangosan káromkodni. Ehelyett erőteljes és gyors mozdulattal hajolt Annához, úgy csókolta szájon, hogy a lánynak meglepődni se jusson ideje. Anna egy picit meghökkent, ahogyan Gergő nyelve kitöltötte a száját, követelőzőn szívta be a kilehelt lélegzetét, egyszeriben levegőhöz sem jutott. Legyen hát... Lehunyta a szemeit és félszegen, de annál több izgatottságot rejtegetve viszonozta a csókot. Minél kevesebbet adott ki magából, Gergő annál többet akart belőle, minél inkább visszakozott, bátyja természeténél fogva annál inkább el akarta venni, ami őt illeti. De hiszen erre vágyott, nem?
Csak hát, Gergő ezidáig inkább a passzív, ellenálló fél szerepét öltötte magára. Most azonban, talán húga minden eddiginél kihívóbb, aztán meg cicázva, játszadozva passzívan várakozó viselkedésének hatására, elemi, állatias ösztönnel vetette rá magát. Ez újszerű volt és kicsit talán ijesztő is neki, hiszen a testiséget tekintve is jóval tapasztalatlanabb volt még.
Megriadt és a hidegtől, na meg a hirtelen rátörő zavartól és vágytól reszkető testtel feküdt Gergő alatt. A bátyja ösztönösen simult rá, hogy felmelegítse, szorítása enyhült a csuklóján, de nem eresztette el. Anna, ahogy megérezte a mozgásteret, kicsavarta csuklóját a fiú kezéből, elszakadt a csókjától és hasra gördült. Fenekét bátyja izzó, kemény ágyékához nyomta, dereka C formájú ívbe feszült. Gergő torka hullámzott, ahogyan nagyokat nyelt az elé táruló látványtól, amint húga az áttetsző, fürdőruhájához tökéletesen illeszkedő, fehér alapon piros virágocskás selyem hálóruhában kínálkozott fel neki. Annácska enyhén hátra fordította a fejét, úgy nézett rá, zöld szeme gyanúsan csillogott a félhomályban.
 - Mi az? – lihegte. – Nem akarod?
 - Anna, ez...
 - Azt akarom, hogy itt dugj meg, ahol őt is dugtad. Így, ahogy őt is dugtad... – visszafordult, hátranyúlt, enyhén lehúzta a bugyit a fenekén, amennyire csak elérte. A gerezd és a két félgömb teteje étvágygerjesztően bukkant elő a francia fazonú fürdőbugyiból. Gergő befejezte helyette a mozdulatot, de mintha nem is ő lett volna, hanem egy nála hatalmasabb erő cselekedte volna meg... Tiszta és ép gondolatai már nemigen akadtak. A nyál összefutott a szájában az apró, méretre és formára Zoé popsijához kísértetiesen hasonlatos fokhagymagerezdeket látva. Anna pici, szűk nyílásai nedvességtől csillogóan tárulkoztak ki előtte, a lány bőre még mindig nyirkos volt a jakuzzi vizétől, ahol most Melinda üldögélhetett kint, egyedül. A testvérpár olyannyira elmerült saját kétszemélyes drámájának megélésében, hogy teljesen megfelejtkeztek a kis hátrahagyottról... Aki viszont cseppet sem felejtkezett meg róluk. A hidegre ügyet sem vetve figyelte őket a szoba gondatlanul nyitva hagyott ajtajában, telefonnal a kezében. Melinda, mint egy alattomos kis lesifotós, titokban videófelvételt készített Anna és Gergő titkos akciójáról.
Gergő végigsimított húga szeméremajkai közti résen, elidőzve annak érzékeny, duzzadt csiklóján. A lány közepesen hangos nyögésekkel nyugtázta a rég vágyott, jól eső mozdulatot. Haja vizes függönyként takarta el vágytól eltorzult kis arcát Gergő elől. A fiú a selyem ruhadarabon át végigsimított a lány nedves, íves hátán. Anna gerince mentén az érzékeny idegek kellemesen hidegrázós érzést keltettek, amint Gergő ujjai hosszában szaladtak végig a testén.
Anna nyöszörgött az izgalomtól, csak legyen végre benne, hiszen csak erre tudott gondolni, az utóbbi hónapokban, sőt években. És most végre megint megtörténhet...
A fiú hátra dobta a kabátját, kioldotta az övét, lehúzta a nadrágját, gyorsabban bújt ki az alsójából is, minthogy meggondolhatta volna magát. A csúszós, de még szűk hüvelynyíláshoz illesztette a farka végét és cseppet sem finomkodó lökéssel hatolt a húgába aki mélyről jövő, hangocskájához képest mélyebb tónusban nyögött fel. Ebben a pózban Gergő farka még nagyobbnak tűnt, és most nem simogatták egymást félszegen és sokáig, mint az előző alkalommal. Enyhe fájdalom nyilallt belé, de azzal együtt olyan erőteljes kéj, ami felül írta azt és nedvességtől túlcsorduló puncija valósággal könyörgött az őt kitöltő farokért. Még inkább hátratolta a fenekét és Gergő agyában végleg elpattant a visszafogottságért felelős idegszál. Dugni kezdte, hevesen és tempósan, nem ismerve el több akadályt, ami közéjük állhatott volna. Annácska arca a párnába préselődött féloldalasan, Gergő keze az övét kereste, rákulcsolódott és a matracba nyomódott.
 - Még, mélyebben... – nyögdécselte a húga és Gergő nem hitt a fülének.
- Teljesen...benned vagyok...
- Azt akarom, hogy úgy basszál, ahogy őt. Nem, még annál is mélyebben...
Mint egy macska, aki megjelöli a területét. Új hely, de az ágy, az is az övé, és a hím...nos már régóta, és nehezen viseli az új nőstény jelenlétét. Most meg így próbál kompenzálni. Nincs logika, csak mélyen burjánzó ösztön, vágy és női ego, ami már fiatalon egyedüliséget követel. A királynői trónt. Abba próbált most minél mélyebben beleülni kicsi Anna, ütemesen mozgatva a csípőjét erősen pucsítva. Ehhez nem kellett sok évi tapasztalat, csak önátadás, és az benne nagyon erősen élt. Eddig egyedül Gergő irányába.
A fiú szinte felrobbant benne, de még visszafogta magát. Előre dőlve, továbbra is oltalmazón szorítva a húga kezét, hátulról tette magáévá a kis testét, Anna szíve meg már amúgy is túl régen az övé volt. Most hevesen dobogott, majd kiugrott szaporán emelkedő mellkasából, ami most, pici melleivel és a vizes fürdőruhával együtt az ágynak feszült. Anna saját csiklójához nyúlt most, pont úgy, ahogyan Zoétól látta azon az éjjelen, mikor kileste őket. Pont így, pont ebben a pózban. Már értette, mitől nyögött a nő akkorákat, így, hátulról, kutya pózban, sokkal mélyebb behatolást tett lehetővé, mint szemből. Ordított a különbség és kis híján ő is. Próbálta visszafogni magát, de minden lökéssel, és simítással a legérzékenyebb kis pontján, egyre közelebb sodródott az orgazmushoz. Keze görcsösen markolta Gergőét, ujjaik egészen elfehéredtek, míg testükben olyan hevesen zubogott a vér. Keze zsibbadtsága elhaló kis apróságként volt csak jelen a mindent elsöprő szenvedély fülledtségében.
Anna egyre hevesebben és szaporábban nyögött.
 - Azt akarom, hogy belém élvezz...! – sikítva élvezett el, számára is hihetetlennek tűnt, mi hagyta el a száját. Gergő annyira még észnél volt, hogy időben húzza ki belőle kőkemény, kilövellésre kész, vöröslő farkát. Az ér úgy lüktetett már rajta, az előnedveket hatalmas, kitörő, fehér, ragacsosan csorgó lávafolyam követte. Húgocskája fenekén folyt végig, összekeveredett a vizes verejtékkel és az is a pihe-puha takarón végezte, még tovább bővítve azt az árulkodó, bűnnel és titkokkal teli tócsát, amit maguk után hagytak.

A bejegyzés trackback címe:

https://sniffany.blog.hu/api/trackback/id/tr7416356252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása