Otthonos, kis konyhában vagyok, a színárnyalat szinte szépia. Világos de matt, a részletek összemosódnak kissé, az érzést régről ismert melankolikus dallamként dúdolom. Bús-komfortos, magányos, kibeszélős jelenet, ám a beszéd sem segít, ott ül a vállamon, mint egy nagy vetési varjú, a nyomasztó…