A barátnőm, Alíz kertelés nélkül rákérdezett, a pasim milyen ízhez tudná hasonlítani az enyémet.
- Miért érdekel?
- Közvéleménykutatást csinálok.
- És eddig mik az eredmények?
- Hát, az enyémre azt mondta Z., hogy olyan, mint egy félig érett narancs.
- Az végülis egész jó, a narancs savanykásan is finom - morfondíroztam.
- Jobb, mint a kolleganőmé. Az övé olyan mint a szemét.
- Mint a szemét?!
- Aha. De nem sima szemét, hanem narancshéj meg kávézacc.
- Uh, nem nyalnék komposzt ízű puncit.
- Neked nem is kell.
A szemét ízhatározón aztán felbátorodtam és végül csak rákérdeztem a pasimnál...
- Sárgadinnye - írtam meg neki néhány nappal később, random.
- De olyan nagyon érett édes fajta, vagy kicsit savasabb?
- ...
- Na jó, megelégszem a sárgadinnyével. Képzeld, egy újabb kérdőíves lánynak azt mondta a férje olyan neki mint a nedves, száradó lepedő...
- Mégis ki nyalogat lepedőt?
- Hát, gondolom aki unja a csizmát meg a cipőtalpat... Vagy ágynemű fétise van.
- Kutassunk erről is közvéleményt...
