...Miközben meg szellemileg porszemként pergek le
Míg szépen lassan elfogyok
Akár üvegórában a homok
Vagy mint kiürült pakk, amit már
Hiába nyalogatsz az íze végett
A hatóanyag rég kiégett
Soha sem volt, vagy semmivé lett
Egy szürke hétfő reggel elkopott.
Ráeszmélve, hogy jobban szétszed
Ami tegnap ilyenkor még feldobott
Nem is emlékszem, de egyszer régen
Egy kevésbé sötét és régi évben
Képzelt életet és értelmet adott.
