Ennél szürreálisabb nem is lehetett volna ez a reptér, az első két órában, amit a négy és félből itt töltöttem, komolyan attól paráztam, hogy innen nem is indulnak repülőgépek.
Konnektor csak a női mosdóban, kaja nincs, de itt van ez a fura automata, ami úgy felforrósítja a taknyos papírzsebkendő állagú tortillát, hogy két ujjam közé csippentve bírom csak felemelni a műanyag dobozkát, amiben kiköpte.
Még jó, hogy nem automatás carbonarát rendeltem.
A vonaton mellettem három apáca, bujják a lengyel Bibliát, időszakosan keresztet vetnek, mondjuk minden második megállóban. Elgondolkodtam, vajon az úr üzent-e, de akkor ezeknek az ehetetlen ételeknek is üzenetet kéne hordozniuk... hát ma sem térek meg, beverek inkább egy sört.
- Mondjuk téliszalámit ettem már ki seggből. - Fúj, ez undorító. - Neem. Szeletelt volt. Nem rúd feltolva. Meg áfonyát fityma alól kéz nélkül. Ahh, szeretem magam.
Itt ma nem lesz 420-as poszt basszátok meg mer’ úgyis mindig széjjel vagyok szívva a szemem alatti táskákból ez arcomra van írva Százezerszer csalódtam már, s rogytam össze sírva A próza nem megy, se nem ez a versnek csúfolt líra. Betépve zen buddha helyett szorongok, ha shiva nyolc karjába venne, nem lennék hét fő bűnbe esve parázslana megtekerve blunt vagy varázspálca, ködös álca füstös tánca indica, sativa rosszul megírt szatíra csupán az életem a felénél eldekekkelem. Nevetnék csak száraz szájjal Alkoholtól foszló májjal Keserédes hamis bájjal Megsodort örömmel Zöld füstös közönnyel
A napok lustán, kényelmesen teltek Anna számára. Minden sokkal egyszerűbbnek tűnt, mióta színt vallottak egymás előtt és elfogadták ennek a fura kötődésnek a mibenlétét. Érdekes hármas volt ez a maga banális gyönyörűségében. Bár gyakran oszlottak meg munka és egyéb tényezők miatt, a harmónia mégis töretlennek látszott köztük.
Valójában Zoé Annával volt együtt legtöbbször az utóbbi időben, az elmúlt egy-két hónapban. Gergő új projekten dolgozott, eluralkodott rajta a szokásos munkamánia. A két lány néha aggódott egy kicsit, de egymással is remekül megtalálták a közös hangot.
Ha pedig Anna elunta magát, Zoé mindig szívesen látta vendégül náluk Melindát. Ami azt illeti, egyre szívesebben… Melinda szemérmetlenül használta ki Zoé nyíltságát és vendégszeretetét. Imádta a ledekkel kirakott, többfunkciós, állítható hőmérsékletű jakuzzit a hátsó teraszon. Zoé pedig sohasem kapott elegendő figyelmet Gergőtől, így szeretett a lányokkal cseverészni koktélozgatás közben.
Egy péntek este, mikro Gergő zsinórban három napja tizenkét órázott, a nő a szokottnál egy hajszálnyit jobban becsiccsentett.
A belső hangomnak màr nem tudok hazudni Hiàba a gyógyszer, ő nem akar aludni Hiàba itatom alkohollal, ha szomjas Tompàn duruzsoló kuruzslóként oktat Nem hasznàl a szó és nem hasznàl a szer mi megannyi mocskot szőnyeg alà seper. A belső hang halkan, de élesen felel A tagadás oly' szorgosan hiàba terel.
Pusztazámor, 2022 Január, Öreg Tölgy Fogadó, Oak Stories
Covid Omikron variáns, mínusz nyolc fok, torokfájás. Nem teszteltettem. Kit érdekel? Menjünk illegál dark psy-ra. Bárhová, csak el innen. Meneküljünk. A kelenföldi buszpályaudvar párás-koszos ablakából bámultam a nagy kivilágíott led-es E betűt. E mint Escape. Jelnek vettem. Később, bogyó peaken aztán realizáltam, hogy there is no Escape. A mentális állapotból nem. A stimuláns is csak rávisz, a helyszín majdnem, hogy mindegy. Mindezt az után, hogy Icebreaker megszületett.
Kanyarodjunk vissza. Felszerelkeztünk narancssárga, jó erős Soundcloud logós lasztikkal, több liter előre bekevert fröccsel és olyan csíkszeredai meggylikőrrel, amit Icebreaker hozott otthonról és egyébként pálinkának is megállná a helyét. Egy ideig kétesélyes volt, hogy el tudok indulni, már nem is a keselyűként környékező lebetegedés, hanem a túl sok meggylikőr, vodka és meglehetősen kevés elfogyasztott szilárd táplálék miatt.
Icebreaker levessel etetett, én meg úgy húztam a csíkokat, mintha Felcsíkon lennénk. Sosem voltam Romániában, de ez most mindegy.
- Leszarom, hogy már nem szedsz antibiotikumot, NEM iszol fröccsöt reggelire! - mondogattam magamnak ezen a félgyógyult reggelen, fellélegzés helyett lemondó sóhajjal.
– Borzalmas álmaim voltak egész éjjel. Stresszálmok. Horror karikatúra. Egy KARÁCSONYI házibulin – istenem, mennyire utálom a kibaszott karácsonyt – félig ember, félig torzszülött szörny-szerű lényeket zártam be valami előszobai gardróbba. A többiek elmentek fehérért. A szörnyek folyton ki akartak jönni és vissza kellett őket rugdosnom. Hangosan hallgattam hardcore-t, hogy elnyomjam a szörny hangjukat. Oké, ez így vicces leírva, de álmomban halál komoly para volt. És azon is anyáztam, hogy egy kurva csíkot nem tudok felszívni. – De hát amúgy…ezt csinálod. – Tényleg. – Szekrénybe zárod a szörnyeket és elnyomod a hangokat. – Metaforikus álom. – Nem csoda, hogy féltél.
- Most akkor tényleg otthon hagytad a füzeted? - Ja. - De miért csinálsz ilyet? - A józanság teszi. - Akkor minek jöttünk? Betéphetnénk itt a tóparton is. - Azt hittem a mozgás, a kint lét, a természet... - Csak a pecsét.
- Baszki, lehetne még egy koponyád. - De hogy visszük haza a fejét? - Levágjuk. - Kéne egy légmentesen záró tasak. Berohad. - Á, nem rég óta halott. Nézd, a gyerekek bátrabbak, mint te. - Tény. Nem is kéne előttük ilyeneket mondani. A tanárnő mérgesen néz. - Pedig nem okkultista szertartásokhoz kell a koponya.
- A dohányboltos nem akarta kiadni a cigit, mert látta, hogy a kisgyereknek lesz... - Kár, lehet természetben törlesztett volna a srác. - Nem vagyok kíváncsi egy 16 éves szűz faszra. - Miért? - Mert nem vonz. - Kaptál végül cigit?
- Anya, anya... Lefotózták a békát! - Igen. Városi.
- Mark With a K... és Dimitri K - morfondírozom a holland DJ-k nevein. - Rájöttem ezek mér' kulcsosak! - ragyog fel a szemem a hirtelen full enlightment jegyében.
- Na?
- Mert a hollandok a kulcsról szívják a kokaint meg a ketamint.
- Tényleg.
*Nordic walking-os lány elsétál* - Meg kéne dugni. - Nordic walking közben?! - Ja. - ... mondjuk lassan megy.
Egykoron élt egy nő, ki mára élő se nem holt Valaha két lába, szép ívelő szája és orcája volt. Homokóra alakjában meleg vér csordogált Öregedett volna, tán még ma is róla szólna Egy régi mese, nóta, vagy hozzá megírt óda Míg az idő egy emberöltőn át folydogált Nem is emlékszem már, hogy is szólt tovább...
Ízelt négy pár lába, áldozata kába A sarokban várva, éjjel lesben állva várt. Hiába fájt a csendes üres kis szoba Szorgalmasan szociális hálót szőtt oda; Benne nyíló sötét virág, más világra kaput nyitó ősi mandala;
Átlók futnak kereszt formán szimmetriában Apró cseppek gyöngyöznek az örök hiányban Körkörösen szögbe záró kristályos szálak Örvénylő sötét fénylő portálból az árnyak kavarognak, csavarodnak, egyre hívnak Kelepcében vergődve keservesen sírnak Ösztönösen engedtek az Özvegy hívó szavának Ellenállni nem tudtak a nekik szőtt csapdának Fogva tartja őket a pókhálóból álló anomália; A tér és idő a mértani középben ketté vált Bele ragadt hím, ki a Fekete Özveggyel hált Örök sorsa fonalát újra és újra szövi Mígnem emlékét őrizve, meg nem öli Elengedni nem képes őt, hiába távozott A pókká torzult női démon erre kárhozott.
Magányra és vágyra Feladott talányra Kéretlen életre Végtelen évekre Élettelen, lélektelen Férfiakkal teli erejét így nyer Testüket tekeri szoros gúzsba köti belőlük táplálkozik, egyedül árválkodik szövevényes pókhálójában. Rá már nem maradt ki emlékezne élő, aki érezhetne A pókasszony így tengődve fakul a homályban.
Egy emberöltő óta gubbasztott a szobácska jobb felső sarkában. Ritkán változtatott pozíciót, többnyire dermedten vegetált. Alvásparalízishez hasonló állapot volt ez, az embereknél így hívják azt, ha álmodnak, mégis éber tudatuknál élik végig az álmot. A rémálmot, melyből nem lehet felébredni. A démon árnyéka ott van a falon, de mégsem tudsz elmenekülni. A tested bénult, az elméd élénk, a félelmed valós.
Sehovà sem tartozom de mindenhovà odacsapódom Mint gazdàtlan golyó a retro flippergépben, vagy csocsóasztal ferdén lejtő lapjàn nem tudom, hogy ezek alapjàn mi értelme újrakezdeni itt nem lehet màst csak időt és türelmet veszteni. Emlékszem a régi iskolàm halljàra, meg az egykor dohànyfüstös kocsma alkoholosfilccel telefirkàlt WC falàra. Az elkopott nevekre és bölcsességekre történelmet ìró, repülő évekre megannyi àlom, még több tévképzet lassan múló, gyorsan kiújuló fàjdalomérzet
Nincs olyan olyan rezsim ami elhallgattatna téged Akvàriumba fulladva leled meg a véged A pàlinka 40 fokos, de miért éppen India? Elszívom, legyen az sativa vagy indica Némó nyomàban A kapitalizmus koràban Miert nem keltél koràbban? Aranyat lelnél a Korànban Ha nyitott lennél a keleti kultúràra Làtszik, hogy nem jàrtàl Ozoràra Hiàba zabàlod két pofàra A pszichedelika kaput nyit a vilàgra Ha felfogod, mint légzsàk az ütközést Az egészben làtod a mozaik tükrözést A mindenség és semmi nem volt hiàba Valaki valamit kevert a piàba Nem halászlé amit eszel és amit tudat alatt teszel A tudatmódosìtàs tudatos Önkìvületi önkéntelensége Nem süllyedtél még a szintjére Ne süllyedj ennél is mélyebbre Az elmúlt tìz év elég egy életre...
inspired by everyone és mert nem tudom befogni a pofám
- Do you need my ID card? - kérdezem illedelmesen. - I believe you are above 18 - felel jóságos, atyai mosollyal a feka eladó. Életem csalódása, eddig minden évben elkérték a személyim. Öreg vagyok. Ő meg olyan Morgen Freeman betépett jóisten vibeot árasztott. Hát, ez van. Megmondtam, hogy adjon valamit, amitől jól alszom, mire még kedvesebb mosollyal ajánlotta a Dutch Cranberryt. Szegény szétfeszült, amfos irodista turista nő - gondolhatta békésen. Aznap nem esett az eső Hollandiában. Sört ittam a csatorna mellett a padon sütkérezve és csak elvoltam a szimpla létezéssel. Ritka órák ezek, igazán.
Dr. Peacock in concert fullon volt. Annyira, hogy, ha nem fizettük volna ki a belépőt és 35 euróért a 9 tokent, hazamegyünk. - I'm too old for this - mondta D. és örültem, hogy nem én hisztizek. Iszonyú tömeg volt, katasztrofálisan kaotikus szervezéssel. A körstadion két lépcsőjén beszorultak az emberek, mindenki egyszerre próbált az emeleti toitoi WC-khez jutni, hogy felszívja az első csíkját és beverje a lasztiját. Sör egy token, víz másfél. A toitoi WC-k ajtaján 0 tolerance felirat. Roken verboden - de azért passzívan lazán betéptem, mivel ezt sem igazán ellenőrizték és vágni lehetett sötétben pislákoló spanglik füstjtét. Midenki hulladék készen volt, mint általában. A vizet elzárták, illetve műanyag lábpumpákkal, kis adagokban lehetett csak lötykölni. Ez azért nem megszokott. Nem videóztam, nem is nagyon fotóztam, örültem, mikor végre eljutottam slozira meg piáért és csak verettem a végéig, összesen öt perc üldögéléssel a lelátón. Billx fasza volt, de rövid, D-Frek és Major Conspiracy meglepően jó szettet tolt. Nem voltam még indoor nappali bulin, mikor este 10-re elfogy a vized, az reggel hatos állapot, fröccsel hidratálni éretlen, tinédzseres dolog. Nem hányni a hágai villamoson szimpla szerencse.
Helen KA több szett alatt vokálozott, szép, lágy, tipik franciás hangja van, miközben rohadtul energikus csajszi. Mostanában totál rá vagyok kattanva a Creedsre.
Azért az irónia neonfénnyel basz pofán Hollandiában, a Silverdomtól kétszáz méterre, illumináltan imbolyogva sétálva az úton... :"D
Eindhoven újabban zsúfolt, a járatok késnek, kígyózó sorok. A busz simán kimarad, az emberek nem férnek fel. A COVID óta a wizzair emailt küldd, hogy menj ki három órával korábban a reptérre, hogy aztán 5-6 órát üldögélj ott a rendszerint később induló gépre várva. Így kell elkölteni a repjegy ár dupláját sülkrumplira meg Flügelre....
A holland lányok elszórakoztatták magukat és engem is a Loungeban, míg a gépre vártunk :D
LMBTQ, PLUR vagy namastégeci mindegy mi szól a háttérben ha jó a cucc ő akkor is vereti fiatal még a test és az éjszaka megteheti a maradék felet is megeheti rideg hangzásra vonaglik ezer hőfokon égve mindenki technos, aki máshova nem fért be szubkultúra akupunktúra – nem, ha belövöd vénásan asszed menő vagy, ha túltolod tréfásan vicsorogsz, de az évek csak szaladnak az om jellel a junkiek majd szentté avatnak nincs itt bűn, mert emlékezet sincs a rastafari hagyományát őrző tincs a szemedbe lóg és nem látod tőle a valóságot, nem látod az életet szintetikával színezed az éveket Mit rejtegetsz olyannyira sötét napszemüveg mögött? Tág pupillád alagutja végén a fény megfakult és törött…?
Humanity is lost Society is broken Am I even human?
Politics is fucked up, beyond repair People being fed lies, they don't care Facts don't matter, we make our own truth Fake news defining us, destroying youth
Load up the guns, display the powers Trust no one, fuck up the place
Fight fire with fire is what they chose The guns keep blasting, we all lose Last man standing, with our family We all lost faith in humanity
Load up the guns, display the powers Trust no one, fuck up the place
Load up the guns
Display the powers
Load up the guns
All for nothing, reclaim what's ours Load up the guns and display the powers Trust no one, fuck up the place We all destroy the human race