Bár kétszínű lennél, de hétszínű vagy, bontana szét a prizma inkább azon a Pink Floyd borítón, cuz you need some education.... Bocsika ha magadra vetted e társadalomkritikát, a szétszívott orromból elpöckölt fikát. Fejétől bűzlik a halHamis szólamú ősrégi dalEzt kìvànja meg az emberi fajSzìnes…

Válaszverses levélke. Küldöm Queen of Stonesnak, és mindenkinek aki szereti. Vagy gyűlöli, mert azt még jobban imádom <3   Queen of the Stones: De miért fékezzen, ha száguldani akar? Mert már öregek vagyunk sebezhetetlennek? Mert TI öregek vagytok sebezhetetlennek? Van értelme ennek? Száll…

  Közönyös arccal vèrzek elTàplàlkozzatok belőle!Az èlet vize ezBelefulladok.A bànatos üressègfolyik előre mintörök forràsbólfakadó vìzesèsFeneketlen tòElmerülök belèSüllyedek lefelèameddig tudok.   Rajzolta: Lew  

  Ennyi maradt belőled:Üres szàlló szotyihèj a szèlbenNapraforgó voltàlÈn àrnyèkfoszlànyHàlàtlan vèg, kit nem èr a fènyOlajban oldódó olcsó erènyIllúzióval hàl a remènySzìvem, az èlet nem lànyregènyMindegy màr, nekem elèg, ha kemènyKinek több adatott, az legyen szerèny!Apró magokat szórok az út…

    Azt mondtad nekem:mostmâr lelke van a rajznakÉn azt felelem:Tobb szólamú dallamaa bârd kezêben lantnakValahol olvastam abban a fantasy mesébenHogy régi népek hittek egykor többes istenségbenÚgy két lélek is megférhet egy műalkotásbanHiszek még valahol testtelen osszetartozàsbanNem ismerlek,…

  Az élet nem egy népmese, nem olyan a vége se, a mesében a sárkányt le kell győzni karddal vagy csellel, de végleg megölni, utána jön a királylány keze, vele a fele királyság, a csúnya gonosz sárkány emlékét is elássák, és boldogan élnek, míg bele nem halnak - így hangzik a vége a népmesés…

Másvilági vágyakból magamnakkastélyt építettemApró kövekkel és kristályokkallassan szépítettemBenne lakik a démonom, a félelmem,a lelkemMentsváram ez, s menedékem, a birtokom,a telkem Túl magasan szálló elmém tornyába zártbörtönKét lábbal én soha semjárhattam a földönItt maradtam egymagambanTán…

Nézem ahogy a rendszer tönkreteszi a kétgyermekes anyát Home officeban lélegzed a fertőzően mesterséges magányt Szemtanúja vagyok, hogy izolál minket szingliket Miként töri szilánkokra szétszaggatva szegény szeparált szíveket Élettelen porhüvelyként orrvérzésig szippantod a szintetikus íveket…

Mindkét nem kikészül A másik nem nemétől Sok magányos psycho Jóllehet, ezért öl Mert az anyjáén kívül nem jutott egyéb öl ha jutott is hiába egy valódi pinába nem tolná irányba a pornóból nem néz föl szűkül a nő és szűkül a kör tesztoszteronba fullad a sör Vagy fordítva, mindegy mert rég nem…

Túl sok nagynap torlódik e túl rövidke héten Véletlenül elaludtam a csepeli héven az isten – ha van – ő se’ tudja mióta is kóválygok itt céltalanul készen…? Ha rájövök és lesz térerő, kiposztolom fészen. Lelkierő, na, az nincsen, szelektíven szemetet felszedni, (csak a lábam, xanaxot meg drogokat)…

Gyűlölöm a földet és gyűlölöm az eget Gyűlölöm a tavaszt és gyűlölöm a telet Gyűlölöm a magányt és hogy nem lehetek veled Gyűlölöm a mindent látó gyönyörűszép szemed Gyűlölöm, mert titokban úgy megfognám a kezed Gyűlölöm, hogy az életet te ily’ könnyedén veszed Gyűlölöm a kedvességet, s gyűlölöm a…

Ne legyen kétséged, ha érzed, hogy toxikus kapcsolódás ez, de nem éppen kozmikus barát az ellenség, a szenvedés komikus Ő is, mint te magad, épp’ oly notórius Elég egy pillantás, egy ösztönös gesztus vagy egymásra projektált régi komplexus; Végtelen spirálban keringő nexus Feminin, maszkulin…

  Helló szia Itt a pia Igyad, döntsed Ki ne öntsed! Szép a szemed Add a kezed! Te ezt szeded? Hol az eszed? Kitől veszed? Ad csuszira?Vigyázok tutira. Ja, hogy a gumira... Ne màr, azt utàlom A nélkül pumpàlom Jó vagy meg estébé Itt egy kis std   Sàrgàn csordogàló klamídia Ìzre…

Tàrsas ez a jàték Ki nevet a végén? Àtsuhanó àrnyként Ott a tàbla szélén Gurul néhàny bàb és gyógyszeres doboz Húr nélkül koboz Csendben eloroz Cigànykereket hàny Elcsitul a harsàny Megoldódó talàny Azt sem tudom, talàn Értelmetlen rìmek, Elmosódó ìvek Engem jellemez Hibàsan…

...Miközben meg szellemileg porszemként pergek leMíg szépen lassan elfogyokAkár üvegórában a homokVagy mint kiürült pakk, amit márHiába nyalogatsz az íze végettA hatóanyag rég kiégettSoha sem volt, vagy semmivé lettEgy szürke hétfő reggel elkopott.Ráeszmélve, hogy jobban szétszedAmi tegnap ilyenkor…

1. Hol az egek alja hegytetőkkel összeér, Sniffany ott békességben éldegél, Háromszöglet erdejének kicsiny boszorkánya, Kit középkorban a hátáról levetett a máglya. Nyugalmát a városokban Ő sohasem lelte, Egy reggel aztán itt érte a napsugarak kelte; Éppencsak, hogy megérkezett legészakibb…

Beléptem a szobàcskàba  Üres falak közé, Ráláttam az asztalàra s  Hogy mit függesztett fölé. Megkerültem szépen csendben,  Léptem nesztelenül, Mìg meg nem láttam a tükrében  Magam, meztelenül.  Mosolygott csak s azt mondotta: "Màr nagyon vàrtalak, A fekete tükörben hàrom éjjel òta Dèmonnak…